Az Isteni Tökéletesség aránya
Az a-moll Prelúdium és Fúga, Bach olyan mesterműve, amely Michelangelo, Leonardo vagy Pheidiász örökéletű remekműveihez hasonlítható. Ezt játszom az idei koncerteken Bachtól, és a BACH lemezen is hallgatható, amelyet a koncerten dedikálok, de ide kattintva a kollégáim postán is elküldik.
A prelúdium előjátékot jelent, és ráhangol bennünket a fúgára, amely a kompozíció súlypontja. Maga a fúga egy briliánsan szerkesztett matematikai modell, amelyben az előre bemutatott témát Bach olyan gyakran hozza vissza, ahányszor csak lehetséges. Előbb szólóban játszom, majd egy szólam kíséri a következőben belépő témát, majd ez a kettő a harmadikban megszólalót, majd a három a negyedikben belépőt. Innentől pedig precíz matematikával építkezik, a témákat ellenpontozza és ellensúlyozza úgy, hogy egyszerre harmonikus, dinamikus, előremutató, és izgalmas zenét hallunk. Néha megfordítva írja le őket, néha kibővítve, vagy tükörben, néha csak részleteiben, de jófajta témaként szinte mindig ott vannak. Ahol lehet (ahol a két kezem engedi) regisztrációval, azaz hangszereléssel segítem majd felfedezni a visszatérő témákat.
Aztán a csúcspont, ahogy az antik építészetben, vagy a reneszánsz festészetben itt is az aranymetszés pontra kerül. Azon az 1:1,618-as arányon nyugszik, amit az antik görögök Isteni tökéletesség arányának hívtak, mert minden növekvő élet alapja. Éppúgy ott van az emberi test arányaiban, mint a bolygórendszerek pályájában, a hellenisztikus középületekben, a napraforgó kelyhében, vagy a rovarok összetett szemében. És igen, Bach fúgáiban.
A lenti lemezborítóra kattintva meghallgathatja, de meg is rendelheti a műalkotást:
Koncerteken itt találkozhatunk a közeljövőben:
Szeretettel várom! RG.
Ezért szomorú, amikor ezt a tökéletes világot a gyarló ember tönkre teszi!A náború a z egyik nagy bűn!!Köszönöm, hogy nagykövete a csodának, a harmóniának, aszépségnek, hogy el ne vesszünk